2019. 09. 07.     ninaa     személyes    0 comments

Mindig is imádtam blogolni, már több, mint 10 éve itt vagyok. Közben beleszerettem a dizájnkészítésbe, a grafikai elemek gyártásába, bár nem érzem magam profinak benne (és sokszor hangoztatták is, mindkettő esetében, hogy milyen szar vagyok), de ettől függetlenül élvezem és ez a lényeg, nem? DE!

Általában arról írok, amiről szeretnék.. na jó, néha “muszájból” is bedobok egy-egy posztot, hogy legyen mit olvasnotok, de ez már csak az én kis gondom. Mostanában azonban teljesen elvesztettem a fonalat. Volt már veletek is ilyen, biztos vagyok benne. Egyszer itt akarok lenni, egyszer máshol, más néven, teljesen újult erővel nekivágni, de aztán mégis minden marad a régiben. Utálom ezt magamban, hogy ennyire nem tudok dönteni ez ügyben.

Most úgy éreztem, hogy a személyesebb részt is kiemelem, hogy megismerjetek jobban, hogy tényleg arról is írjak, mi zajlik bennem, milyen napom volt, boldog vagyok épp vagy szomorú. Annyira tetszenek azok a bloggerek, akik felvállalják magukat. Képeket dobálnak fel, megosszák a véleményeiket, miket vásároltak, hol voltak épp és mit csináltak. Régen én is szerettem ezt, de a sok rossz, amit olykor kaptam, legyengített. Mindig is önbizalomhiányom volt, de nem adtam fel és szerintem sosem fogom, valahogy mindig feláll az ember és a csúnya, gonosz embereket megpróbálja elfelejteni.. ha sikerül, akkor minden rendben van, ha nem.. akkor ott tarthatsz, ahol én. Sehol.

Azért nincs több személyesebb bejegyzés, hogy ne adjak támadási felületet. Azért nem választok olyan címet, amit igazából szeretnék, hogy nehogy az legyen, hogy valakit utánozok. Van egy dolog, amit szeretnék kiadni magamból, de szintén esélyt adnék a köcsög embereknek arra, hogy támadjanak. Bár lehetséges, hogy csak túl aggódom az egészet, de sajnos még mindig nem vagyok magabiztos. Nem tudom, hogy mit csináljak……..

Viszont ezt most jól esett leírni. Lehet, hogy a későbbiekben megbánom, kitörlöm, de most itt van. Köszi, ha elolvastad ♥